Nynorskordboka
tonefall
іменник середній
| однина | множина | ||
|---|---|---|---|
| неозначена форма | означена форма | неозначена форма | означена форма |
| eit tonefall | tonefallet | tonefall | tonefalla |
Значення та вживання
skifting i tonehøgd gjennom eit ord eller ei ytring;
Приклад
- ho har nordnorsk tonefall;
- eit muntert tonefall