Nynorskordboka
avslutte
avslutta
дієслово
| інфінітив | теперішній | минулий | теперішній доконаний | імператив |
|---|---|---|---|---|
| å avsluttaå avslutte | avsluttar | avslutta | har avslutta | avslutt!avslutta!avslutte! |
| дієприкметник минулого часу | дієприкметник теперішнього часу | |||
|---|---|---|---|---|
| чоловічий / жіночий рід | середній рід | означена форма | множина | |
| avslutta + іменник | avslutta + іменник | den/det avslutta + іменник | avslutta + іменник | avsluttande |
Походження
gjennom bokmål, frå dansk; truleg etter tyskЗначення та вживання
Приклад
- avslutte den politiske gjerninga si på ein verdig måte;
- møtet blir avslutta med ein song;
- avslutte ein rekneskap
- brukt som adjektiv
Приклад
- ei avslutta gruppe